Szubitizáció

2021.10.09

Mi is az a szubitizáció?


A szubitizáció a kis mennyiségek rámutatás nélküli, gyors, automatikus és pontos megnevezése, megkülönböztetése. Például, ha dobunk a dobókockával, akkor nem szükséges egyesével megszámolni a kocka oldalán lévő pontokat, ránézésre képesek vagyunk megállapítani, hogy mennyit dobtunk. Ez tehát a szubitizáció!




Hogyan segít ez a matematikában?


Kutatások bizonyították, hogy a mennyiségek különböző reprezentációinak tanítása jelentősen megnövelheti a számolási készségek fejlődését. A számérzék és a számolási készség velünk született. Ez alatt nem csak a kis számosságok (öt alatt) szubitizációját értjük, hanem a nagyságrendi viszonyaik megértését és az ebben a számkörben való összeadást és kivonást is.

A szubitizáció a későbbi matematikai készségek alapja:

- segíti a számlálást az adott számtól felfelé és visszafelé

- elősegíti nagyobb halmazok elemeinek kombinálását

- hozzájárul a számok bontásához

- képessé válunk a tanult stratégiák alkalmazására az összeadás és kivonás során



Az idegtudományi kutatások felhívják a figyelmet arra, hogy az írás-olvasás és a számolási készség szempontjából is kiemelten fontos a korai fejlesztés, hiszen az a későbbi fejlődést is meghatározza. Éppen ezért tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy a kisgyermekek minél több, különböző minőségű és mennyiségű tapasztalatot szerezzenek: olvassunk nekik mesét, számlálgassunk vagy kártyázzunk velük. A korai pozitív matematikai élmények a játékosságukból adódóan magas szintű motivációs attitűdöt alakíthatnak ki, így hosszú távon is pozitívan befolyásolja ennek a készségnek a fejlődését.


Hogyan játszunk a szubitizációs kártyákkal?


1. Villámkártya: Mutass fel egy kártyát, majd lefordítva tedd az asztalra! A gyerek feladata, hogy megnevezze, mennyit látott a kártyán. Utána felfordítjuk az asztalon lévő kártyát, és ellenőrizzük a választ. Kezdetben csak kisebb mennyiségekkel kezdjünk: először 1 és 4 között váljon magabiztossá a felismerés, majd fokozatosan növelhetjük a mennyiségeket.


2. Kártyacsata: Osszuk szét a kártyákat a játékosok között. Tegyük a paklikat képpel lefelé az asztalra. Minden játékos felfordítja a paklijának legfelső kártyáját és megnevezi a látott mennyiséget, számot. Akinél nagyobb mennyiség/szám van, az viszi az összes kártyát. Kezdetben játszhatjuk csak egy- vagy kétféle kártyával (ehhez persze többet kell nyomtatnunk az adott típusból), később nehezíthetjük a játékot azzal, hogy több különböző kártyatípust (dominó, ujjképek, számok stb) is bevonunk.


3. Memóriajáték: Klasszikus memóriajáték, melyben a lefordított kártyák között kell párokat találni. Ehhez a játékhoz is nyomtassunk dupla mennyiséget a kártyákból és célszerű lehet ráragasztani vastagabb lapra, kartonra, hogy ne látszódjon át!


4. Reflex: Tegyük ki a kártyákat az asztalra! A játékvezető mond egy számot, a gyereknek pedig gyorsan meg kell találnia a számhoz tartozó kártyát és rácsapni.


5. Nehezítések: 

  • Legyen eggyel több!
  • Legyen eggyel kevesebb!
  • Legyen 10!
  • Legyen tízzel több/kevesebb!


Ezeken kívül természetesen még számtalan játékot kipróbálhatunk és kitalálhatunk újakat is a gyerekekkel. Egy a fontos! A cél az, hogy a gyermek azonnal, ránézésre nevezze meg a mennyiségeket, ne egyesével számolja meg! Ne felejtsük el, hogy kezdetben csak 1-4 közötti mennyiségekkel kezdjük a gyakorlást, majd amikor már magabiztosan mozog ebben a számkörben, akkor lépjünk magasabb számkörökbe! 


Töltsd le a 14 oldalas kártyacsomagot itt:


Felhasznált irodalom:

https://dyscalculine.com/szubitizacio-kepessegenek-vagyis-a-kis-mennyisegek-azonnali-szamlalas-nelkuli-felismeresenek-fejlesztese/

https://folyoiratok.oh.gov.hu/uj-pedagogiai-szemle/ujjtudatossag-a-szamolasfejlesztesben-ovodas-illetve-kisiskolaskorban